Van még szabadkőműves?

When: Back to Calendar 2018/10/24 @ 19:00 - 22:00
Where: Politikatörténeti Intézet
Budapest
Alkotmány u. 2
1054 Magyarország
Cost: free
Categories: demokrácia film igazságosság pszichológia
BESZÁMOLÓ:

 A Pendragon legendában elhangzik egy megfogalmazás, mi szerint a szabadkőművesek azok az emberek, akik titokban összegyűltek, és nem tudni, hogy mit csináltak. Sokunkban élnek hasonló képzetek. Titkosságot, baloldali gondolatokat, spiritualizmust vagy éppen konteókat társítunk a szabadkőművességhez. A közösségről készült talán leghíresebb (vagyis inkább hírhedtebb) film, az 1942-es Okkult erők finoman szólva sem visz közelebb ahhoz, hogy használható tudáshoz jussunk. A náci Németország megrendelésre készült, francia propagandafilmben a naiv, de alapvetően becsületes parlamenti képviselő, Pierre Avenel csatlakozik a rendhez, de nagyon hamar mélységesen csalódik bennük. Az erősen szemita arcvonásokkal rendelkező szabadkőművesek ugyanis válogatott tisztességtelenségeket hajtanak végre, sőt a második világháború kitörése egy az egyben a számlájukra írható. (Érdekesség: a film az IMDb-n – 137 szavazat alapján – 6,3 ponton áll, vagyis jobb eredményt ért el, mint Pasolini egyes filmjei, vagy a Tini Nindzsa Teknőcök második epizódja.)

Az Ökofilmklub keretei között levetített alkotás megtekintése után két történész, Dr. Pók Attila és Dr. Csunderlik Péter szolgáltatott immár hiteles információt a szabadkőművességről. Pók Attila autentikus forrásnak számít, mivel a cirka háromszáz magyar szabadkőműves egyike. Tőle tudtuk meg, hogy az első nagypáholy a XVIII. században alakult Nagy-Britanniában. Az Angol Egyesült Nagypáholy a mai napig a legnagyobb tekintélyt képviseli a szervezeten belül, alapvetően tőlük függ, hogy mely csoportosulásokat ismerik el ténylegesen páholynak. (Hivatalos hierarchia nem létezik a „tagszervezetek” között, ezek a viszonyok sokkal inkább informálisak.) A tagok bizonyos időközönként találkoznak. Ezeken az alkalmakon valamelyik tag „rajzolatot”, vagyis előadást tart egy témában. Ezt vita, majd a vakolásnak nevezett vacsora követi. (Néha a két utóbbi összecsúszik.) A tagok feladata ezen felül a szervezethez köthető bonyolult szimbólum-rendszer minél teljesebb elsajátítása. Maga a szabadkőműves elnevezés abból a gondolatból származik, hogy a szabadkőműves (hasonlóan egy katedrális építőjéhez) „a durva követ csiszolja”. A rend tagjai az erő, a szépség és a bölcsesség hármasságának jegyében igyekszenek tökéletesedni és tökéletesíteni az őket körülvevő világot. A szabadkőművesség három alappillére a filozófia, a filantrópia és a progresszivitás.

A kezdeti időszakban egyértelműen megkövetelték a vallásos hitet a tagoktól. A katolicizmus és a protestáns vallások közötti szakadékot úgy próbálták meg átívelni, hogy a „Nagy Építőnek” nevezett entitás létezésének az elfogadását követelték meg mindenkitől. Franciaországból kiindulva később fokozatosan terjedtek el azon közösségek, amik nem vártak el semmiféle hitet a tagoktól. A szabadkőművesség olyan értelemben a polgári társadalom terméke, hogy a páholyon belüli rangot az illető felkészültsége, addigi munkássága határozza meg, születési cím nem számít. Ezzel együtt nem vettek fel „akárkit”, valamiféle presztízs kellett, hogy valaki bekerülhessen a szabadkőművesség soraiba. Ha ez sikerült, akkor komoly kapcsolatépítési lehetőséget biztosított a mozgalomban való részvétel. A szabadkőművességhez gyakran társítják a teljes titkosság fogalmát, holott ezek a közösségek működését sokkal inkább a diszkréció jellemzi.

Magyarországon brassói német polgárok alapították az első páholyt 1749-ben. A kezdeti időszakban jellemzően a német anyanyelvű lakosság köréből kerültek ki a tagok, majd sorra terjedtek a magyar páholyok is. A reformkor időszaka eszmeileg nagy lökést adott a mozgalomnak, illetve a dualizmus korának légköre szintén kedvezett a páholyok működésének. 1914-ig sikeres időszakot tudtak maguk mögött, könyvtárakat hoztak létre, illetve a mentőszolgálat kiépítésében is szerepet vállaltak. A vesztes világháborút követően viszont nemkívánatossá váltak, különböző konteók megpróbálták Trianont az ő bűnükként feltüntetni. (A Károlyi-kormánynak több szabadkőműves tagja is volt.) 1945. után egy rövid ideig úgy tűnt, hogy újból szabadon működhetnek, de 1950-ben a hatalom betiltotta őket. A hetvenes évektől informális összejövetelek formájában kezdet éledezni a szabadkőművesség hazánkban, majd a rendszerváltás után civil szervezetként alakultak újjá. Jelenlegi befolyásukat jól mutatja, hogy a kommunizmus alatt államosított ingatlanjukat sem tudták visszaszerezni.

A szervezettel kapcsolatos megannyi összeesküvés-elméletre is reflektáltak a meghívott történészek. A konteó alapvetően egy esemény leegyszerűsített magyarázata. Akkor tud jól működni, ha egyes elemeiben megfelel a valóságnak, viszont minden esetben leegyszerűsíti azt. A „recept” részét képzi a bűnbak megnevezése. Ez lehet konkrét személy vagy emberek egy csoportja, akik a stigmatizáció miatt akár ki is rekesztődhetnek a társadalomból. „Cserében” a közösség lelki békéje viszont helyreáll, hiszen valakire „rápakolhatták a vétkeket”. A tökéletes bűnbak mindig kilóg a társadalomból, valamilyen értelemben „másnak” kell lennie. Érdekes, hogy a szabadkőművesség elterjedése előtt az európai emberek jezsuita világ-összeesküvéstől rettegtek, a királyok rendszerint jezsuita gyóntatóinak tulajdonítottak a szabadkőműves-konteókhoz nagyon hasonló, fondorlatos ármánykodásokat. A XVIII. századi Franciaországban a nyaklánc-pert írták a rend számlájára, majd kétszáz évvel később a gyengének gondolt német csapatok által történt megszállást is az ő cselszövéseiknek tulajdonították. Hazánkban elsősorban Trianon kapcsán merülnek fel a mozgalomhoz köthető összeesküvés-elméletek, a semmivel alá nem támasztható feltételezés szerint a francia és az olasz páholyok feltett szándéka volt az Osztrák–Magyar Monarchia szétzúzása, állítólagosan az ő fortélyaik vezettek a hazánkra nézve mélyen igazságtalan és kedvezőtlen békeszerződéshez.

Az összeesküvés-elméletek részét képzi a feltételezés, mi szerint a páholyok tagjai nagyrészt zsidók, és „zsidó érdekeket” szolgálnak. Való igaz, hogy a szabadkőművesek elsősorban a polgári rétegből kerültek ki, itt pedig felül voltak reprezentálva az izraeliták. A hátrányos helyzetű csoportok tagjaira mindig is jellemző volt, hogy vonzódtak a toleranciát hirdető szervezetekhez. (A romániai kommunista pártba is szép számban léptek be ottani magyarok.) Ezek a tények szolgáltattak alapot a feltételezésnek, bár sok konzervatív páholy is működött a történelem során, köztük olyanok, amik nem vettek fel zsidókat tagnak. Vagyis a vallás követői soha nem voltak olyan nagy számmal jelen a szabadkőművesek között, mint ahogy azt feltételezik.

Az este során többször előkerült a nők szabadkőművességen belüli helyzete. A hallgatóságból többen kérték számon a magát progresszívnak tartó szerveződéstől, hogy miért tart fent külön női és férfi páholyokat. Pók Attila erre alapvetően annyit tudott válaszolni, hogy a nemi elkülönülés régi hagyomány és mint minden ilyent, ezt is nehéz megtörni. A nőknek a rend életében mindig is volt szerepük. A felvételi rituálé során az új tag kapott egy kesztyűt, ami a hozzá legközelebb álló nőnek kellett odaadnia, aki ezzel az aktussal a „nővére” lett. A szabadkőművesség történetében léteztek „nővér munkák”, nőknek szánt feladatok.

A beszélgetés során sokszor elhangoztak olyan fogalmak, mint titkosság, összeesküvés és külső személynek ki nem adható információk. Az este zárógondolata Pók Attilától hangzott el. Szerinte, ha létezik titok a szabadkőművesség működésében, akkor az az emberi kapcsolatokról szóló tapasztalat. Ez viszont csak és kizárólag személyes átélés útján tanulható meg.

A bővebb információra éhezők a Netflix új öt részes sorozatából tudhatnak meg még többet a szabadkőművesekről.

BEHARANGOZÓ:
A kérdés valójában nem az építőipar kritikus helyzetére vonatkozik, hanem egy legendás és hírhedté vált rend jelenét kutatja. A válasz igen, sőt a vendégünk is lesz egy ilyen személy, aki olyan történelmi alakokkal osztozik ezen a tisztségen, mint Ady Endre, Ludvig van Beethoven, Neil Armstrong, Henry Ford, Róth Miksa vagy éppen Kossuth Lajos. A sor végtelen hosszú és rendkívül vegyes.
Akkor tehát kik is a szabadkőművesek? Mik (voltak) a céljaik? A rend megítélése a konteók (összeesküvés elméletek) korában többnyire negatív az átlagemberek részéről, miközben a rend alapvetően humanista célkitűzésekkel és az emberiség támogatására jött létre. Sokan kötnek cionista, pénzpiaci és egyéb világ-összeesküvéseket a szabadkőművesekhez. Pontosabban, ha egy vadabb konteóra bukkanunk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy előbb-utóbb felbukkan ezek kvázi nélkülözhetetlen eleme: a szabadkőművesség.
Az este folyamán átvesszük a rend történetének legizgalmasabb fejezeteit. Beszélgetni fogunk a hierarchiájáról, és remélhetőleg választ kapunk a legtöbb félelmetes történetre, amely a szervezetről kering.
vendégeink:
Dr. Pók Attila történész kandidátus, az MTA történettudományi intézet igazgatói megbízottja
Dr. Csunderlik Péter, történész, az ELTE BTK oktatója és a Politikatörténeti Intézet kutatója, nem mellesleg a Page Not Found “történelmi gonzóblog” szerzője
moderál:
Gajárszki Áron

 

Áron névjegye

Gajárszki Áron vagyok, az ökofilmklubozás ötlet- és házigazdája. A filmklubot eddig társadalmi felelősségvállalásból működtettem saját pénzen, de szeretnénk egyesületként hosszú távra biztosítani a jövőjét. Válogatott kenus sportolóként 8 év alatt két felnőtt világbajnoki érmet és öt korosztályos világbajnoki címet gyűjtöttem a hazámnak. Ezt követően 9 évig dolgoztam környezetvédelmi tanácsadóként, aminek vajmi kevés gyakorlati haszna volt. Ezért 2010-ben önkormányzati képviselőséget vállaltam Újbudán, de az üléseket uraló pártpolitikai attitűd elfogadhatatlanul beszűkítette a mozgásteremet. Jelenleg felelős pénzügyi tanácsadóként dolgozom, mivel így tudok a legtöbb emberen segíteni. Házas vagyok, kerékpárral közlekedek és piacon/kisboltban vásárolok.
közvetlen linka könyvjelzőbe.